Kürti László

Mivel foglalkozol az Aon Hewitt-nál?

Kilenc év alatt sok mindennel foglalkoztam a Hewitt-nál, majd az Aon Hewittnál. Számos szerepben kipróbálhattam magam, többek között voltam projekt menedzser, tréner, termékfejlesztő, sales-es, előadó, facilitator, coach, tanácsadó, adatelemző, rendezvényszervező, vezető és még ki tudja mi. Jelenleg elkötelezettség mérési és fejlesztési projektekben veszek részt szenior tanácsadóként, valamint vezető fejlesztési munkáim vannak.

Mi a legérdekesebb a munkádban? Mit szeretsz benne?

A szabaságofok és a változatosság. Habár egy multinak dolgozok, azt élem meg, hogy én dönthetek szinte mindenben a munkám kapcsán. Mikor mire fókuszálok, kikkel (milyen ügyfelekkel) és hogyan dolgozom együtt, milyen szakmai eseményeken veszek részt, milyen szakmai fejlesztésekbe ártom bele magam. Nem egy cégnek, hanem sok különböző (méret, iparág, kultúra) szervezetnek dolgozom. Különböző emberekkel, kultúrával és gondolkodásmóddal találkozok, de az közös, hogy ezekkel az emberekkel azon gondolkozunk együtt, hogyan lehet az ő munkahelyük a munkatársak számára egy jobb munkahely. Szerintem ez elég menő.

Mit gondolsz, milyen lesz egy munkahely 10 év múlva? Hogyan fog megváltozni a munka világa?

Lesznek még klasszikus munkahelyek, irodák, üzemek, munkaállomások, de a most ismert munka világa szépen lassan elenyészik. A robotika, nanotechnológia, 3d nyomtatás és mesterséges intelligencia a mindennapjaink része lesz, így a munkánkban sem menekülhetünk el előlük. Globálisan az emberek nagy része átképzés nélkül munka nélkül marad, a másik része pedig magasabb hozzáadott értékű munkaköröket fog ellátni. Nagy lesz a szakadék ember és ember között, mint munkavállaló (vagy éppen munkafogyasztó) de az ember és ember, mint létforma, életkor, életminőség között is sajnos. A mi tanácsadói munkánk nagy részét is szoftverek fogják átvenni. Talán még online coach vagy facilitator program tesztelőnek jó leszek 10 év múlva…

Kedvenc tárgyad és miért?

Bambusz xilofon. Fiatalabb koromban sokat zenéltem, ütőhangszereken játszottam (dobok, de leginkább dallamhangszerek, pl xilofon). Nagyszüleim azt hitték, művész leszek, ezért leptek meg ezzel a hangszerrel. Hát nem az lettem, bár időnként – főleg a céges informális események kapcsán – valahonnan mindig találok egy zongorát, egy dobot, vagy éppen egy dobnak használható eszközt.